Kaláka Együttes és Gryllus Produkció

Kányádi Sándor írta a Kaláka 25 éves jubileumára: “A Kaláka együttes elegáns, más muzsikusokkal össze nem téveszthető zenei tálcán nyújtja a verset a hallgatóknak. Nem ráerőszakolják a maguk szerzeményeit, hanem kimuzsikálják a Gutenberg óta könyvekbe száműzött, „szív-némaságra” született s ítélt versekből a maguk olvasata szerinti „eredeti dallamot”.

A kaláka szó jelentése erdélyi népszokás: közös munka. Eredetileg házépítést jelentett.

A Kaláka együttes 1969-ben alakult Budapesten. Verseket énekelnek, és népzenét játszanak saját feldolgozásban. Muzsikájuk sokszínű, és a versekből következően sokstílusú. Az egyéni hangzást a négy énekhang, a klasszikus és népi hangszerek együttes játéka adja.

Az Kaláka együttes tagjai és hangszereik:
Becze Gábor: nagybőgő, gitár
Gryllus Dániel: furulyák, citera, pánsíp, klarinét, tárogató
Gryllus Vilmos: cselló, gitár, charango, koboz, doromb
Radványi Balázs: mandolin, 12 húros gitár, ukulele, cuatro, brácsa, kalimba

Költészet és zene: Dalok régi és mai, magyar (közöttük számos határainkon túl élő) és más nemzetiségű költő versére. A Kaláka 27 lemezt jelentett meg dalainak száma kb. 1000.

Filmzene: A „Magyar népmesék” c. világszerte bemutatott, immár száz epizódból álló sorozat zenéi, „Magyar mondák”, „Mesék Mátyás királyról” stb.

Gyerekeknek szóló koncertek: A Kaláka-koncerteken a gyerekek nem csak hallgatói, hanem résztvevői is az előadásnak. Mivel a muzsikusok mind a Kodály Zoltán koncepciója szerint tanító, híres Lórántffy zenei általános iskolába jártak, e zenei nevelés igazolói és tudatos használói. A hangversenyeken a bemutatják különleges hangszereiket. Turnéik során más anyanyelvű gyerekek körében is nagy sikerrel játszanak.

Külföldi turnék, folkfesztiválok, költészeti fesztiválok: Ausztria, Argentína, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Brazília, Bulgária, Chile, Csehország, Csehszlovákia, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Japán, Jugoszlávia, Kanada, Lengyelország, Mongólia, Nagy Britannia, NDK, Németország, NSZK, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, Románia, Svájc, Svédország, Szovjetunió, Szlovákia, Szlovénia, Szerbia, Tajvan, Ukrajna, Uruguay. USA

A Kaláka együttes 2000. március 15-én, 30 éves jubileuma alkalmából Kossuth-díjat kapott, 2004-ben Prima Primissima kitüntetést, 2014-ben pedig Magyar örökség Díjat.

Produkciók

„DRÁGA BARÁTAIM, KIK GONDOLTOK MÉG…”

 

a széppel,
  szabadsággal,
    szerelemmel,
     verssel,
       dallal,
         szeretettel,

 

Kaláka Drága Barátaim, kik gondoltok még...

NEKTEK
dalol, szól „kalákában”
JÓZSEF ATTLÁVAL
a
KALÁKA és GALKÓ BALÁZS

Kaláka Drága Barátaim, kik gondoltok még...-2
Kaláka Drága Barátaim, kik gondoltok még...-2

A Kaláka együttes
(Becze Gábor, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Radványi Balázs)
és Galkó Balázs általános iskola óta jó barátok,
és általános iskolás koruk óta szeretik a verset,
és József Attilát.
Nagyon.
Milyen nagyon?
„Drága barátaim…!” Ebből a műsorból kiderül!

 

 

„Amikor az atyafiak együtt muzsikálnak” Hármasban

 

Sebestyén Márta – Gryllus Dániel – Gryllus Vilmos hangversenye

zsoltárok, népdalok, énekelt versek

Gryllus Dániel és Gryllus Vilmos, az 1969-ben alakult Kaláka együttes két alapító tagja, és a világszerte főleg népdalénekesként ismert Sebestyén Márta, 1997-ben Tizenöt Zsoltár címen közös lemezt adtak ki, melyen a Bibliából választott, Sumonyi Zoltán által versbe szedett zsoltár-parafrázisok szerepeltek.

 

Amikor-az-atyafiak-trió

 

A lemezből később TV-film is készült, és a trió sok helyen koncertezett is ezekkel a Gryllus Dániel által írt dalokkal. A mostani műsor gerincét is ezek a zsoltárok alkotják, kiegészítve a Gryllus testvérek énekelt verseivel (Ady, József Attila, Kosztolányi, Weöres Sándor, Kányádi, stb), és Sebestyén Márta népdalaival, melyeket a szereplők hol külön-külön, hol közösen énekelnek, gitárral, citerával, furulyával muzsikálva együtt, úgy, ahogy az atyafiak a 133. zsoltár címként választott sorában.

 

„ Amikor az atyafiak együtt muzsikálnak” – Duó

 

Gryllus Dániel – Gryllus Vilmos hangversenye
Zsoltárok Jiddis dalok Kányádi Sándor fordításában Kaláka dalok Dalok a Hegyi Beszéd-ből

Amikor-az-atyafiak-duo

Az 1969-ben alakult Kaláka együttes két alapító tagja Gryllus Dániel és Gryllus Vilmos. Az együttesben verseket énekelnek, emellett több különleges produkciót is létrehoztak.

A Biblia nyomán készült dalokat (Sumonyi Zoltán verseire) általában templomi hangversenyeken, gyakran a liturgia részeként énekelik. Először a Pál apostol leveleinek részleteit és a Hegyi Beszédet versben – dalban feldolgozó munkáik készültek el, három éve pedig Sebestyén Mártával triót alkotva, adták ki új zsoltárénekeiket Tizenöt zsoltár címmel. Ezeket a zsoltárokat sokan megtanulták, éneklik is, főleg fiatalok, több közülük ifjúsági énekeskönyvben is megjelent. Az énekekből TV műsorokat is készítettek (Cselényi László rendezővel), a Bibliát idéző tájakon járva, Efezusban, Izraelben, Görögországban és Tunéziában.

A „volt egyszer volt egy kis zsidó” című lemezükön, Kányádi Sándor jiddis népdalfordításai hallhatók. Az előadó számára nagy feladat úgy énekelni, hogy az eredetit és a mai közelítését egyaránt érezze a hallgató.

Ez a műsor válogatás a Gryllus testvérek dalaiból, melyben bibliai énekek, énekelt versek, jiddis dalok egyaránt elhangzanak.

 

Hegyi Beszéd

 

Gryllus Dániel – Gryllus Vilmos
A Szentírás sorait az énekek előtt Mécs Károly olvassa fel

Dalok Máté evangéliuma alapján
Zene: Gryllus Dániel
Versek: Sutnonyi Zoltán

A Hegyi Beszéd Jézus első nagy beszéde, erkölcsi tanításainak összegzése, Máté evangéliumának 5 — 7. fejezete. A szerzők tíz dalban dolgozták fel a Hegyi Beszédet. Az énekeket citera és gitár kíséri.

Az elhangzó dalok:

  1. Az Ószövetségi törvények
  2. A törvények új értelme
  3. A nyolc boldogság himnusza
  4. A tanítványok feladata
  5. Az ég madarai
  6. A vakmerő ítélet
  7. A szűk kapu
  8. Az Úr imája
  9. A földi javak és a mennyei kincs
  10. A sziklára épített ház
Hegyi-beszed

 

 

Pál apostol

 

Gryllus Dániel – Szirtes Edina Mókus – Ferenczi György és a Rackajam
Dalok Pál levelei szerint
Zene: Gryllus Dániel
Versek: Sumonyi Zoltán

Pál, aki Jézus kereszthalála után néhány évvel lett keresztényüldözőből kereszténnyé és apostollá, az 1. század legeredményesebb térítője volt. Élete utolsó 16 esztendejéből 13 levelet ismerünk, köztük a legfontosabbnak tartott — A rómaiakhoz – amelyben elsőként dolgozza ki a keresztény egyház csaknem teljes dogmarendszerét. Sumonyi Zoltán ebből a hatalmas életműből tizenkét verset írt, a zenét Gryllus Dániel szerezte.

Pál-apostol

A Pál apostol c. hangversenyünket 1991-ben mutattuk be Halmos Bélával, azóta több mint kétszázszor játszottuk, legtöbbször templomokban, de előadtuk színháztermekben, művelődési házakban, ifjúsági táborokban is. A „Pál apostol” első nagyobb bemutatója a Zeneakadémia nagytermében volt. A budapesti Várszínház Refektórium termében kb. 25 alkalommal játszottunk, ezeken az előadásokon Jankovics Marcell volt az est narrátora. Nagyon fontos számunkra, hogy határainkon túl élő magyar hallgatósághoz is eljussunk. Jártunk többször Romániában, Szlovákiában, Ausztriában, Ukrajnában, Jugoszláviában, Szlovéniában.

Pál-apostol

Ferenczi György 2006-ban kapcsolódott hozzánk, és az előadás ebben a formában, a Rackajam muzsikusaival kiegészülve a Győri Öt templom fesztiválon hangzott el először 2008 szeptemberében.

Az új hangszerelés új lendületet adott az előadásnak, a kétezer éves gondolatok a majd húsz éve megfogalmazott dalokban a XXI. század elejének hangján szólnak meg, ezzel is kiemelve az apostol tanításainak ma is változatlanul ható érvényességét.

Természetesen a kétszemélyes változatot is tovább hallható Gryllus Dániel és Szirtes Edina Mókus előadásában. Az üzenet, a versek azonosak, a hangzás puritánabb, de lehet, hogy van olyan helyszín, (kicsi templom, intimebb légkör…) ahol ez a stílusosabb, és megvalósítható. Örömmel játsszuk így is.

Pál-apostol

“Melyek lehetnek a siker összetevői? Először is maga a versfűzér amelyet Sumonyi Zoltán a térítő-apostol levelei alapján írt, olyan feszesen tapadva az eredeti szöveghez, hogy szinte alig van szava amely ne Páltól származnék. … A hatás másik összetevője Gryllus Dániel kongeniális zenei leleménye”
Magyar Hírlap, 1991. november, Lukácsy András

 

 

Tizenöt Zsoltár

 

Gryllus Dániel – Gryllus vilmos – Sebestyén Márta
Zene: Gryllus Dániel
Versek: Sumonyi Zoltán

Tizenöt zsoltár

A Zsoltárok Könyve az Ószövetség 150 részből álló imádság- és énekgyűjteménye.
Ezen a hangversenyen tizenöt zsoltár hangzik fel mai feldolgozásban.

„A mai zsoltárok első darabjait 1995 nyarán kezdtük írni a Tiszadobi ökumenikus Tábor-ban, ahol egy hétig Dávid királyról olvastunk és beszélgettünk. Ott merült fel a gondolat, jó lenne, ha (a „Pál apostol” és „A hegyi beszéd” c. lemezünk után) olyan dalokat írnánk melyeket többen, együtt tudunk énekelni. Énekeink a „Tizenöt zsoltár” c. CD-n jelentek meg 1997-ben. Azóta a zsoltáraink nyomán TV film is készült Cselényi László rendezésében, bibliai tájakat idéző helyszíneken, és új énekeinket többfelé énekeltük templomokban, hangversenyteremben egyaránt”

 

Volt egyszer egy kis zsidó

 

Jiddis népdalok Kányádi Sándor fordításában
Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos és Szalóki Ági hangversenye

Volt egyszer egy kis zsidó

Ez a dalsorozat 1989-ben jelent meg először lemezen. A Gryllus testvérek 2008-ban felújították a koncertet Szalóki Ágival, vele új lendületet kapott az összeállítás. Nagy sikerrel szerepeltek a XI Zsidó Nyári Fesztiválon a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában, melyek felvétele alapján új CD készül a volt egyszer volt egy kis zsidó c. összeállításból.

Nincs tiszta etnikum talán sehol a világon, s kiváltképpen itt a mi tájainkon. De van valami, ami a zsidó arcot mégis megkülönbözteti a többitől, ez a zsidó tekintet, mely több évszázados riadalmat, rettegést örökít át még a keveredett zsidók szemébe is. A jiddis népköltészet sok hasonlóságot mutat azokéval, akikkel századokon át együtt éltek. Sajátossága ennek a népköltészetnek éppen a tekintete. A tragikusan fájdalmastól a csúfondároson át az érzelmesig, sőt az érzelgősig őriz magában valami közöset, egyénit, ha úgy tetszik zsidósat. Ez teszi, számomra legalábbis, külön értékké. És egyben közös értékké. Hozzátartozik e táj évszázadra visszamenő történelméhez…

Gryllus Dániel
A Kaláka együttessel közel ezerkétszáz dalt írtak, több mint hétezer koncertet adtak, másfél millió kilométert utaztak. Felléptek kórházban, óvodában, gyári ebédlőben, kilátóban, nővérszálláson, templomban, börtönben, sétahajón, határállomáson, állatkertben, úszómedencében, hőerőműben, a Magyar Tudományos Akadémián és vidéki kocsmában egyaránt. Gyerekműsoraik, megzenésített verseik messze földön híresek, nem csak a Kárpát- medencében, de Európa-szerte is.

Gryllus Vilmos
Gryllus Vilmos Kossuth díjas előadó — és alkotóművész gyermekeknek készült színházi, rádiós és televíziós műsorok megálmodója, megteremtője, szereplője, óvodai, iskolai foglalkozásokon is tanított dalok elismert szerzője. Saját és alkotótársaival közösen létrehozott műsorai ma éppúgy fontos részét teszik ki pályafutásának, mint a „kalákás” produkciók.

Volt egyszer egy kis zsidó

Szalóki Ági
Zenei tanulmányait 1985-ben kezdte a VI. kerületi Tóth Aladár Zeneiskolában, majd 1990- 1996-ig Bodza Klára növendékeként tanult népi éneket a budafoki Nádasdy Kálmán Zeneiskolában. Az élő népzenével csak 18 éves korában találkozott, addig archív kivételek énekeseit, muzsikusait vagy a profi táncházas előadókat hallgatta.

A budapesti ELTE Radnóti Miklós Gimnáziumban érettségizett, majd érettségi után egy évig munkatársa volt a Pávai István – Kelemen László vezette Utolsó óra elnevezésű népzenegyűjtő programnak, melynek során számos énekes-adatközlő repertoárját rögzítette. 17 évesen kezdett színpadon énekelni. Salamon Bea, a Méta együttes prímása ajánlásával került Korom Attila zenekarába. Nem sokkal később a népzenegyűjtő Kallós Zoltán hívta fel a figyelmet a fiatal énekesre. Ági az Ökrös együttes énekeseként dolgozhatott, számos sikeres koncerten, turnén bizonyított az Egyesült Államoktól Olaszországon át Kínáig. A főként erdélyi vonószenét játszó kiváló zenekar tagjai a 70-es évek végétől járták Erdélyt, a legnagyobb muzsikus mesterektől tanultak. A Besh o drom zenekar megjelenésekor új színt hozott a magyar zenei életbe, legendás klubkoncertjeit ma is sokan emlegetik. A zenekar később nemzetközi karriert futott be, Európa csaknem minden országának visszatérő vendégei. 2004-es kanadai turnéjuk egyik állomása a Montreáli Jazzfesztivál volt, itt 35 ezer ember előtt játszottak nagy sikert aratva.

Több produkció meghívott énekese volt már: dolgozott Nikola Parovval, a Zsuráfszki Zoltán-vezette Budapest Táncegyüttesben (Bonchida háromszor 2000-2001, Gypsy Spirit 2004), a “Csillagok, csillagok” elnevezésű a népzene, klasszikus zene és jazz párhuzamait bemutató műsorban (MUPA 2006). 2004 óta Szakcsi Lakatos Béla énekese a New Hungarian Gypsy Jazz produkcióban, itt cigány népdalokat énekel, népi énektechnikát alkalmazva improvizál. A Makám együttes és a Balázs Elemér Group meghívott énekes szólistája. (info :Dalok.hu)

 

 

A teljesség felé

 

Zene: Gryllus Dániel
Szöveg: Weöres Sándor

1945-ben jelent meg az akkor 32 éves Weöres Sándor kötete a Teljesség Felé. A költő mesterének – Hamvas Bélának — ajánlott filozófiai prózai mű mentes a vallási vagy politikai propagandától, állásfoglalástól.

„Amit itt olvasol: több mint világnézet és kevesebb mint vallás. Több mint világnézet, mert általa a dolgokat nem valamely irányból látod, hanem közös gyökerüknél tapintod. Kevesebb mint vallás, mert nincs benne szó az isteni misztériumokról, melyekről csak jelképekben lehet beszélni.”

A teljesség felé

A nyolcvanas évek elején, az akkor harmincas éveit járó Gryllus Dániel elkészíti a prózai mű egyes részleteinek zenei adaptációját. önmaga veszi fel otthoni néhány- sávos készülékkel az ének, furulya, citera, klarinét, ütős, stb. szólamokat. A művet az akkori monopol helyzetben lévő Hungaroton nem ítéli kiadásra érdemesnek A zeneszerző saját költségén 1987-ben az Intersound stúdióban felvételt készít a darabból, melyet átad a Hungarotonnak, így az anyag megjelenhet 1988-ban a költő 75. születésnapjára.

A darab néhányszor elhangzik színpadon, ilyenkor a zenei kompozíció hangszerelésében leegyszerűsítve hangzik el. A zenei részeket az eredeti műből vett prózai részek kötik össze. Ennek dramaturgiáját Kőváry Katalin, rendező, a zeneszerző felesége állította össze.

2010-ben Gryllus Samu — a zeneszerző akkor 34 éves fia —új hangszerelést készít a műből, melynek előadására édesapja pályatársait (Sebestyén Márta, Sebő Ferenc, Balogh Kálmán) és fiatalabb, hozzá közel álló kollégáit (Bognár Szilvia, Palya Bea, Szalóki Ági, Szirtes Edina Mókus, Both Miklós, Ferenczi György), Az új hangszerelés nyilvános előadására 2010 április 23-án kerül sor, a zeneszerző 60. születésnapján a Milennáris Teátrumban.

Az előadást kamarakoncert változatban (4 fő) és nagyzenekari változatban (20 fő) is játsszuk.

„Örömöm sokszorozódjék a te örömödben. Hiányosságom váljék jósággá benned. Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél. Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.”

A teljesség felé

 

Teljes zenekarral

 

Trióban

 

Szabad-e bejönni ide Betlehemmel?

 

Becze Gábor — Gryllus Dániel — Major Gábor – Radványi Balázs

Szabad-e bejönni

Mikor a betlehemesek karácsonykor házról-házra járnak, üdvözlő versük végén ezt kérdezik: Szabad-e bejönni ide betlehemmel? A Kaláka együttes karácsonyi hangversenyének kerete ez a betlehemes játék. A műsorban elhangzanak magyar és más nemzetiségű karácsonyi népdalok, régi egyházi énekek, karácsonyi versekre írott Kaláka dalok.

1987-ben jelent meg ez a Kaláka lemez. Azóta járunk mi is adventkor „házról-házra”, templomról-templomra, iskoláról-iskolára, színházról-színházra ezekkel a dalokkal. Minden évben néhány napot határainkon túli magyarlakta vidéken töltünk, így az eddigi kb. 600 karácsonyi előadás harmada Erdélyben, a Partiumban, Kárpátalján, Vajdaságban, a Felvidéken, Burgenlandban, Szlovéniában, a horvátországi Baranyában és Csángóföldön volt. Koncertezünk adventkor Bécsben, Bukarestben, Szarajevóban és Zágrábban is ezzel az összeállítással.

Sokszor kérdezik tőlünk, akik karácsonyi koncertet szerveznek: Kiknek szól gyerekeknek, vagy felnőtteknek? Természetesen az a válasz, mindenkinek. Ahogy a Karácsonyt együtt ünnepli több generáció, úgy lehetünk együtt a Kaláka karácsonyi koncertjén is. Persze tudjuk, ha óvodások ülnek a nézőtéren, vagy iskolások, talán néhány csendesebb dalt jobb kihagyni. Esti ünnepélyesebb templomi koncerteken többször az est közreműködője volt már Sebestyén Márta és Sebő Ferenc. Nagyon jó így együtt betlehemezni!
 

 

Ragyog a mindenség

 

Kaláka koncert gyerekeknek
Becze Gábor, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Radványi Balázs

A koncert a 2014-ben 45. éves Kaláka gyerekdalaiból áll. Elhangzanak, a Ragyog a mindenség c. erdélyi költők verseire írott legújabb Kaláka lemez legsikeresebb darabjai, melyek egy gyönyörű versantológiával együtt jelentek meg. De természetesen nem hiányozhatnak a műsorból a több generáció által megszeretett dalok sem. (A cinege cipője, a fakatona, A pelikán, Faiskola, Görögdinnye stb.)

Ragyog a mindenség

Az új lemez előzményei, háttere:
A Kaláka együttes először 1981-ben koncertezett Erdélyben. Ez a turné nagy hatással volt a zenekarra. Azóta sok erdélyi költő versét éneklik, az elsőszámú „kedvenc” természetesen Kányádi Sándor, akinek verseiből több Cd-t is készítettek, és akivel sokat léptek fel vele közösen. 1990 óta rendszeresen, néha évente többször is muzsikálnak Erdélyben. Egy ilyen turné alkalmával, talán már vagy három éve kérdezte Tőzsér László a csíkszeredai Gutenberg Kiadó vezetője a Kalákától, van-e kedvük csatlakozni egy új tervhez: megjelenik egy verseskötet, ami reprezentatív válogatás a mai erdélyi gyerekversekből, kiváló illusztrációkkal, és úgy lenne igazán szép, ha néhány vers Kaláka-dalban is megszólalna, és egy CD-n része lenne a verseskötetnek. Természetesen egy ilyen új munkához, 24 új dalhoz idő kell. Idő a dalok megírására, a stúdiómunkákra stb. 2013-ban megszülettek a dalok, elkészültek a felvételek és a Marosvásárhelyi Könyvvásáron lemezbemutató koncertet is tartottak, megjelent a rég tervezett kiadvány. A dalok ma már a Kaláka repertoár részei. Nagy öröm, hogy az eddig is énekelt Kányádi, KAF, László Noémi, Lászlóffy Aladár , Visky András versek mellett ezzel a lemezzel Farkas árpád, Markó Béla, Lászlóffy Csaba, Ferences István , és több, eddig talán az együttes számára még nem ismert, fiatal költő versére írott dal is megszületett.

Nagyon jók a visszhangok, mint a közönség, mint a szakma részéről. Érdemes volt belevágni!
Idézzük a Gutenberg kiadó ismertető szövegét is az antológiáról:

A Ragyog a mindenség gyermekvers-antológia a kortárs erdélyi irodalom 24 kiemelkedő alkotójától közöl mintegy 200 verset, és mint az utóbbi húsz év gyermekekhez szóló lírájából merítő válogatás, iránymutató az olvasás megkedveltetése, a további könyvválasztás tekintetében. Ez a kötet ugyanakkor hangsúlyosan több mint versantológia: rendhagyó módon arra vállalkozik, hogy teret adjon a vers, a rajz és a zene találkozásának. A gyermeki világ meghatározó motívumait követő versciklusok mindegyikét más-más — összesen tizennégy — Erdélyben alkotó grafikusművész illusztrálta, a stílusok, technikák, színek és formák sajátos ritmusú váltakozása pedig káprázatos vizuális elemekből építkező teret eredményez. A gondolat és a folt, a rím és vonal képzeletbeli összefonódását pompásan egészíti ki a muzsika: az antológiát a nemzetközi hírű Kaláka együttes legújabb albuma teszi teljessé, amelyen a kötet szerzőitől választott egy-egy vers szólal meg, mint sziporkázó dalokká kibontott költemény. A nagy gonddal, rendkívül igényes kivitelben készült könyv ráragyog olvasóira, valós élményt nyújt számukra — mert ez az, ami egyetlen kisgyermek világából sem hiányozhat.

Ragyog a mindenség

 

 

Nálatok laknak-e állatok?

 

Becze Gábor — Gryllus Dániel — Radványi Balázs

Bizonyára sokan emlékeznek a szülők közül is gyerekkorukból a kicsi könyvecskére a kazettával: Nálatok laknak-e állatok? Ez volt az első Kaláka zenéskönyv 1986-ban.

Nálatok laknak-e

A Kaláka együttes ezt a régi kedves műsorát újabb állatdalokkal kiegészítve felújította. Minden dal az állatokról szól, a hangyától az elefántig mindenféle nagyságú élőlényt, – éljen bár szárazon, vízben vagy levegőben — megénekelnek. Kányádi Sándor, Weöres Sándor, Tarakó Sirató Károly, Csukás István, Tóth Kriszta és mások verseiben szerepel többek között a víziló, az iguána, a birka, a cinke, a gólya, a rigó, a szajkó, a túzok, a teknős, a rozmár, a mackó, a nyuszi. De természetesen a pinty, a ponty és a pelikán is.

A koncerten a gyerekek megismerik a Kaláka hangszereit is.

 

Muzsikáló Madáretető

 

Közreműködnek a Kaláka együttes tagjai: Becze Gábor, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos és Radványi Balázs

Általános iskolás gyerekek számára állította össze új koncertjét a Kaláka együttes. A dalok sora egy téma, a madárvilág köré csoportosul. A témaválasztást az is aktuálissá teszi, hogy 2014-ben emlékezünk meg, halálának 100 éves évfordulója kapcsán Herman Ottóról, akit az „utolsó magyar polihisztor”-ként tartanak számon, és aki többek között néprajzkutató és a madárvilág nagy tudósa volt. A madárvilág költőknek, zeneszerzőknek is kedves témája, néhol szimbólumként, máskor szépségük, vagy épp a repülésük, énekük miatt. A darabok a Kalákától általában megszokott többféle stílusban hangzanak el. A koncert kísérő eleme a vetítés és a hangbejátszások. Minden dal előtt vetítjük a dal témáját adó madár képét, és ahol jellegzetes, (főleg, ha szép énekesmadár dallam, de gólyakelepelés, harkálykopácsolása is felismerhető a gyerekeknek) hangát is bejátsszuk.

Természetesen a tematikus összeállítás ugyanúgy tartalmazza a gyerekeknek szóló koncertek állandó kísérőjét, a közös éneklést, az érdekesebb hangszerek bemutatását. A dalokat a Kaláka különböző lemezeiről és Gryllus Vilmos daloskönyveiből állítottuk össze.

Madár etető

 

Három Székláb

 

Becze Gábor — Gryllus Dániel — Radványi Balázs

Három székláb

A Kaláka gyereklemezeinek (A pelikán; Nálatok laknak-e állatok?; Ukulele; Az én szívemben boldogok a tárgyak; Bőrönd (Ödön; Madáretető) legkedveltebb darabjaiból áll ez a műsor. Felhangzanak többek között Kányádi Sándor, Weöres Sándor, Tamkó Sirató Károly, Móra Ferenc, Hajnal Anna verseire írott dalok, és a gyerekek megismerik a Kaláka különleges, érdekes hangszereit.

Három székláb
 

 

Kaláka Koncert

 

Becze Gábor —Gryllus Dániel — Gryllus Vilmos – Radványi Balázs

Kaláka-koncert

Nem tudom, játszottunk-e az megalakulásunk óta(1969) azonos koncertet. legfeljebb külföldi turnékon, ahol előre leírtuk a műsor. Elég nagy a repertoár, mindig az adott közönséghez és a mi hangulatunkhoz igazítjuk az előadott dalok sorát. Persze ezt a sort sok minden befolyásolhatja. Aktuálisan megjelent új dalaink, valamely ünnepkör (amikor a koncert zajlik), általunk megénekelt költő születésének évfordulója… Néha nemzeti ünnepeink valamelyikén kérnek fel koncertre, akkor ez is alakítja az összeállítást. Tegyük hozzá, sokat muzsikálunk külföldön, és olyankor figyelembe vesszük, a hallgatóság tud-e magyarul, mert még az azonos dal is máshogy szól Budapesten, Csíkszeredán, Tokióban, Berlinben vagy Santiagóban.
Szeretjük itthoni koncertjeinknek ezt a címet adni – Kiss Anna verse nyomán: Csak az egészség meglegyen. Vagy egyszerűen Kaláka koncert, esetleg Kaláka koncert a …alkalmából; …tiszteletére; …ünnepén.

Kaláka-koncert

 

Különlegesebb koncertek, zenés irodalmi estek

Kányádi Sándor est

Kaláka-koncert

Nagy öröm, amikor Kányádi Sándor bácsival együtt lépünk a színpadra, olyankor a műsor Kányádi versekből áll. Címe ez: Kaláka koncert; az est vendége Kányádi Sándor. Sokfelé jártunk már együtt színházakban, egyetemen, iskolákban. Legemlékezetesebb közös fellépésünk talán Nagygalambfalván volt, Sándor bácsi szülőfalujában, Székelyföldön, amikor ott együtt ünnepelhettük nyolcvanadik születésnapját

Kaláka és Máté Gábor Kosztolányi estje

Kaláka-koncert

Összeállítás Kosztolányi versekre írott (a Hangzó Helikon sorozatban megjelent) dalokból és Kosztolányi Dezső publicisztikájából, a Nyelv és lélek című kötet írásaiból. Kosztolányi Dezső versei dalokban szólalnak meg, Máté Gábor, pedig prózai írásaiból válogat, megmutatva Kosztolányi írásművészetének másik fontos elemét, másik aspektusát.

Az Apám Kakasa

Kaláka-koncert

Az apám kakasa az annyi, mint az Anyám tyúkja kifordítva, vagyis jól ismert, klasszikus magyar gyerekversek Kaláka-dalban, no meg a mai változatok, Tengerecki helyett Lengyel Eszti, Bóbita helyett Józsika, és így tovább… Lackfi János közreműködésével.

Különbéke Szabó Lőrinc est a Kaláka és Rátóti Zoltán előadásában

Kaláka-koncert

A Hangzó Helikon huszonnegyedik darabjaként 2011 decemberében jelent meg a Kaláka — Szabó Lőrinc kötet. A kötet nyomán született meg a Különbéke c. est. Az esten a Kaláka az itt megjelentetett Szabó Lőrinc dalokat és műfordításokat énekli. Erre az alkalomra a Kalákához csatlakozik Rátóti Zoltán, az ő előadásában részletek hangzanak el a költő leveleiből, verseihez fűzött Néhány cím az elhangzó dalok közül: Különbéke; Szeretlek; Dsuang Dszi álma; Kortársak; Tücsökzene; Lóci verset ír; Hajnali rigók; Nyitott szemmel A műfordítások W. Shakespeare, F. Villon, S. Dániel, Ch. Morgenstem