Janus két arca – Medveczki Katalin és Rónai Eszter közös kiállítása Gödöllőn

Rendezvény adatok
2013Május 07. - 17:00
Művészetek Háza - Gödöllő
2100 Gödöllő, Szabadság út 6.
Belépő: Ingyenes

„Janus két arca” -Medveczki Katalin és Rónai Eszter közös kiállítása Gödöllőn

Janus két arca Gödöllőn

Medveczki Katalin fotós édesanyjától örökölte a tehetséget, kölcsönvehette a gépet, kérhetett segítséget, majd egy fél-profi Nikonnal már önálló utakra indult. Rónai Eszter dédanyja naiv festő, nagyapja rajztanár, univerzális alkotó, jómagam tanára voltam. Édesapja ptes természeti és mesterséges struktúrák. Néha még az is előfordul, hogy a „másik arc” stílusában készült el a közös téma. Jégbuborékok, kontra mosógépdob, szürke nap és éji lámpasor. Íme az átjárás oda-vissza!

edig vagyok. Az én kis Canonommal és állványommal dolgozik, de tervezi jobb gép vásárlását.

A bevezetésre alig vonatkozik a kiállítás címe, mert az első lépések hasonlóak.
Gyakran használják a „Janus arcú” kifejezést pejoratív, sőt kritikai éllel. Pedig az eredeti, nemes jelentésköre illik ide: Január a kezdő hónap, lásd első lépések. Ilyenkor helyénvaló a római istenek atyjához (Ianus) fohászkodni. Janus templomának ajtaja békeidőben zárva volt, csak háború esetén volt átjárható, viszont akkor két irányban. Hasonlóan, mint az itt látható kiállítás anyaga.

Magyarázatra szorul a hasonlóság: oka lehet, miért csak egy ember képe szerepel az egész tárlaton. (Persze az is művész, méltán párja a rigó a fán.) A nagyvárosi lét, mindennapi munka bizony harc, konfliktusok sora. Sarkítva menekülésnek is fölfoghatnánk a közös hobbit. De a hasonlóság szembeötlő, főként a témák kiválasztásában-lecsupaszított sallangmenA két alkotónak közel azonos szépségeszménye sejlik a válogatásból, melyben társ, a szervező és ötletgazda Bleier Gábor. Kicsit különbözik a megközelítés, nem is csoda, hiszen amit Katalin művel az a reneszánsz portrék hátteréből indul, id. Markó Károly színpompás képein, Friedrich panteista tájkompozícióin át, Ansel Adams, William Garnet piktoriális fotóin keresztül Zsila Sándoron át, olyan fiatal és népszerű Máté Bencéhez érkezik, akié a „fotó-oscar”, BBC nagydíj.
Eszter képi megfogalmazásait megelőlegzik a barokk csendéletfestők, Escher különös világa, Moholy-Nagy és Kinszki Imre újra felfedezett tárgyiassága, de Péchy József klasszikus eleganciája és Edward Weston asszociatív zöldségfotói, persze ne feledjem Oldenburg óriás csipesz-szobrát. Lehet megkérdőjelezni, miért a nagyokhoz mérem őket, de maguk is az egyetemes értékeket tartják szem előtt.
Míg Katalin művészi eszköze a látvány keresése (erről azt mondja, hogy csak úgy jön) összefüggéseiben a természettisztelete és-szeretete szolgálatába állítva, akár utazás közben kattintva is, addig Eszter absztraktnak tűnő képeket állít elő a makrózás módszerével, szűk kivágásokkal, hangulatait fény és színkezeléssel elérve.
A Janus szobor két arca nagyon hasonló mégis, hisz a hangsúlyokat egyező helyekre rakják: darázs szeme, villanyégő csillanása, faktúrák szépségének megragadása, rácsodálkozás a világ derűs történéseire fémen, vízen, jégen és levélfelszínen. Ami a legfontosabb: Egyre eredetibb aspektusokkal.

Plakát
Galéria
Videó
crossmenuchevron-down